Mária és a gyerekek

Kezdet és folytatás

Kapcsolat

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

BŰNBEN SZÜLETTÜNK

 

Bűnben születtünk – mondja Jahve, a zsidók Istene a bibliában. De ha ismerjük a teremtéstörténetünket, akkor tudjuk – nem ez az igazság, az igazság más.

Egyszóval azt mondhatjuk - szabadnak születtünk - teremtéskor nem volt rajtunk mind az a teher, amit Jahve, a zsidók Istene rárak az emberre. Nem rakott – rak. A mai napig is. Ezt a szabadságunkat rója fel nekünk Jahve Isten, bűnként.

Csakhogy a szabadság nekünk nem a bűnünk, hanem a velünk született jogunk, amit úgy kaptunk a Teremtőnktől. Mert a mi Teremtőnk nem Jahve Isten. Jahve nem teremtett embert, ő nem teremtő Isten.

Jahve megjelenése előtt a Földön már létezett egy fejlett kultúra, a sumér kultúra.

Ennek létezését egy király-lista igazolja. A királylista 8 királyt sorol fel, akik az Özönvízig összesen 241.000 évig uralkodtak. Ez a Királyság a mennyből szállt alá – vagyis Földönkívüli űrlények voltak, és ők teremtették az embert. Szabadnak, tudatos lényeknek teremtették.

 

&

 

Amikor Jahve lejön a Földre – szintén az űrből - egy Kertet hoz létre:

 

Ter. 2/8 

"És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala."

 

Isten tehát egy meglévő területen, az Édenben, létrehoz egy kertet – az Édenkertet – egy rezervátumot.

Ne keverjük az Édent az Édenkerttel. Az Éden a Királyságé, az Édenkert a Jahvéé.

Jahve az embert nem teremtette, hanem formálta – az Édenkert lényei klónok voltak. Isten 20 éves korúra formálta Ádámot, és 50 éves koráig élt.

És Éva? - Arra nincs adat.Embarassed

 

Ter.2/10

"Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik, és négy főágra szakad vala."

 

A Kertet az Édenből jövő folyóvíz öntözi, de onnét kijőve a folyó négyfelé ágazik – az Édenben egy emberi faj létezik, egyfajta vérvonallal, de a Kert után  az egy fajból négy fajt „kreálnak”.

Egészen az Özönvízig, és az Özönvíz utáni időkben még egy darabig, az emberiség „egy nyelvet beszél” – egy faj alkotja az emberiséget. De Jahve háborút indít a Királyság ellen, a Kert megsemmisül, az emberiség sem marad egységes, nemzetekbe tagolódik, a folyó „négy ágra szakad” és eltűnik az egyedi vérvonal, megszűnik az „egynyelvűség”.

A civilizáció nem semmisül meg - ez a fejlett, sumér civilizáció az alapja az összes többi, Özönvíz utáni kultúrának is.

&  

No, de hogy a bűnnél maradjuk – csak a Jahve klónjai voltak „bűntelenek”, minden szabad akarat nélkül, minden kódolva volt bennük, bármit cselekedtek, nem önmaguktól, hanem a Jahve szellemiségétől vezérelve cselekedték:

 

JÁSER KÖNYVE:

 

„És amikor az Isten megáldotta őket és parancsot adott nekik, elment tőlük, és Ádám és a felesége a kertben lakott megtartva a parancsokat, amelyeket JHVH parancsolt nekik.”

 

Jahvénál tehát a szabad akarat, a szabad döntés – vagy a szabadakarat-nélküliség fogalma szabja meg ki a bűnös, és ki a bűntelen. Mivel az Édenkerti klónok megsemmisültek, így érthető, hogy Jahvei bűntelen lény egy sincs a Földön, érthető, hogy az egész emberiség „bűnös” – az egész emberiség szabad.

 

&

 

És aztán – a biblia szerint - eljön Jézus, a Teremtőnk fia, aki „megszabadít bennünket a bűntől”. De hát – látjuk – nekünk nincs is bűnünk – akkor minek kellene a bűntől megszabadítani bennünket?

Jézus azért jött, hogy megerősítse bennünk a szabadságot. Ö meghagyja nekünk a szabadságot még abban is, hogy nem kényszeríti ránk magát a jóban sem – ő csak példát mutat nekünk. Nem ő szabadít meg bennünket a Jahvei terhektől – ezt magunknak kell megtenni. Ő emberként is egy tiszta, erkölcsökben nemes, egyenes lélek volt – ha mi is tudunk hozzá hasonlók lenni, akkor nem fogunk semmiféle terhet cipelni.

Jézus a szabad szellemiséget hozta el nekünk, az emberséget, az egyenességet, „fizikálisan” is – a „keresztre feszítéssel”, a DNS-én, a génjein keresztül.

 

Érdekes jelenet a bibliából:

 

Ján.20/17

"Monda néki (Mária Magdolnának) Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez."

 

Ez egy beavatásos szertartás után történik – Jézus visszautasítja Mária Magdolna közeledését azzal indokolva, hogy előbb "fel kell mennie az Atyákhoz, az Istenekhez" – többes számban – vagyis a sejtbankba/frigyládába adni kell a sejtjeiből, génjeiből, DNS-éből – ezzel egyidejűleg a szellemiségéből. A saját szellemiségét ajándékozta nekünk, hogy ezzel segítsen bennünket szabadnak, és emberségesnek maradni.