Mária és a gyerekek

Kezdet és folytatás

Kapcsolat

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A CSALÁD ÉS „ÉN”

 

A család, család – a családtagok vérségileg összetartoznak, de lelki-szellemi különbségek vannak köztük. A szellemiség önző gén – egy-egy szellemiség addig él, amíg a lélek használja – élteti. Ha nem használja, ha lecseréli, akkor „elhal”. Éppen ezért a különböző szellemiségek „nem tűrik meg egymást” – ebből erednek a családi konfliktusok.

  

Ezért van az, hogy sokszor egy, vagy több valaki kilóg a sorból, és családon belül ezt nehéz kezelni mindenkinek – szülőnek, gyereknek, testvérnek .

 

Minden ilyen gyerek próbálja valami módon túlélni a gyerekkort – csakhogy ezen az ember felnőtt korban sem tudja magát túltenni. Megtört, elferdült a személyisége, ezért felnőtt korban sem tud az igazi önmaga lenni - nem is tudja, valójában milyen is ő? Mert eddig nem magával foglalkozott, hanem a családdal – azzal, hogyan tudna úgy beilleszkedni, hogy ő is a „családhoz tartozzon”.

 

Ezen egy valami segít – a tudatosság. Amikor már erre megértél. Amikor felfogod – bármilyen fájó is, mégis ez a természetes – az, hogy a különböző szellemiségű emberek nem tudnak egy síkon rezegni. Hiába van a vérségi kapcsolat – attól még lehet, hogy a családtagok „idegenek” egymáshoz. Egyes tagok egymásra tudnak hangolódni, mások nem.

 

Ezzel gyerekkorban tényleg nem lehet mit kezdeni – felnőtt korban már igen. Meg kell érteni, el kell fogadni – ez van. Amibe nem halsz bele, megerősít. Megérted, hogy a többi nem azt élte-éli meg, amit te, nem úgy érzett-érez, ahogy te – de te tudsz róla, ők nem tudnak. Ez is még fájó, ez is egyfajta keresztre feszítés – de azzal, hogy ezt bevállalod, nemesebbé válsz. A munka nemesít – és eddig eljutnod, bizony nagyon kemény munka.

 

&

 

Ha eddig eljutsz, akkor ezzel enyhül a feszültség benned – egyben köztetek, így ez már egy minőségesebb kapcsolat, és jobb közérzet.