CSAK ÚGY
Úgy kerestem a mindenséget, hogy nem kerestem
Csak mentem, mentem kendőzetlen
De amikor odaértem
Menten mindjárt megrettentem.
Mi lesz így velem, én lelkem?
Sok nehéz terhet felleltem
Titkokat tudni nem könnyű
Néha úgy tűnik, rém szörnyű.
&
Magába száll minden lélek
Jaj de rég volt az a kezdet
Jaj de soká az a végzet
De reméljük, hogy majd szép lesz.
&
A MAGYAR POLITIKAI ÚJSÁGÍRÁS EGYIK LEGNAGYOBB ALAKJA: ADY ENDRE
Ady Endre kora lejárt?
Más lett azóta a világ?
Fáról jöttünk – fára mászunk?
Jó göröngyös a mi utunk.
Egyszer majd a mennybe jutunk?
EGYEDÜL
Egyedül akarok jönni is, meg menni
Nem kell nekünk immár
Egymást sem cipelni
Mindenkinek lába, nem egy, hanem kettő
Mindenkinek arcán ott van néhány szeplő.
NÉLKÜLEM - NÉLKÜLED
Nélkülem – nélküled, menni fog majd ez is
A Duna vizét sem bénítja meg zsilip
Jönnek, mennek évek
Elmúlnak életek
Elviszünk magunkkal
Sok-sok szép éneket
Sok-sok szép emléket
HA VALAKI EMBERI HANGON SZÓL HOZZÁM
Ha valaki emberi hangon szól hozzám
Azt hinné az ember, a szív mindig muzsikál
De nem – néha az ekkor is fájdogál
Magányosan, csendben, egyre csak sírdogál.
1.
Keserűsó, édes gyógyír
Megdolgozol minden cseppért
Egyik adja, másik kapja
Kinek lesz a nagyobb haszna?
2.
A sorsot az élet írja
Az ember, míg szusszal bírja
Hol nevetünk, hol meg sírunk
Néha meg egy verset írunk.
3.
Hol szeretlek, hol meg nem
Járjál mindig kedvemben
Járjak mindig kedvedben?
Járjak a te ingedben?
LÉTÜNK
Szeretem a verseimet
Mint újszülött gyermekemet
Nem azért, mert rímbe szedett
Elmondanám, de nincs kinek
Elmondanám, de nincs kinek
Elmondanám, de nincs minek
Verseknek már kora lejárt
Költőinkkel a sírba szállt
Költőinknek gyöngyszemei?
Nem lehet azt túlszárnyalni
Gyengébbeket minek írni?
Jobb a tiszta kútból inni.
A költemény lelki világ
Hit, reménység, égbe kiált.
A mai kor más lapra vált
A szemünk csak felhőket lát.
A kertjeink gaz és burján
Hit, reménység bámul bután
Csak merengünk nagy-nagy sután.
Mert jót vártunk végre, csupán.
MOST
Itt az idő, most, örökké
Olyan, mint a fűzfavessző
Hajlik erre, hajlik arra
Folyóvíznek vizét issza.
MOST ÉS RÉGEN
Titkos odúm van énnékem
Ez az én hűséges szekrényem
Hol volt, hol nem, valóságba
Mindig befogad karjába.
Velem együtt tanult járni
Mindig kész van velem hálni
Nem fogunk mi már elválni
Együtt jó a halált várni.
MINDENNAPOS KERESZTRE FESZÍTÉS
Mindennapi kenyerünk
Mindennapi keresztünk
Minden nap mi ezt eszünk.
Hiába is kesergünk.
Csillog-villog a fűszál
Napsugara táncot jár
Felszárítja könnyeid
Csillognak a szemeid.
1.
Keserűsó, édes gyógyír
Megdolgozol minden cseppért
Egyik adja, másik kapja
Kinek lesz a nagyobb haszna?
2.
A sorsot az élet írja
Az ember, míg szusszal bírja
Hol nevetünk, hol meg sírunk
Néha meg egy verset írunk.
3.
Hol szeretlek, hol meg nem
Járjál mindig kedvemben
Járjak mindig kedvedben?
Járjak a te ingedben?