Úgy kerestem a mindenséget, hogy nem kerestem

Csak mentem, mentem kendőzetlen

De amikor odaértem

Menten mindjárt megrettentem.

 

Mi lesz így velem, én lelkem?

Sok nehéz terhet felleltem

Titkokat tudni nem könnyű

Néha úgy tűnik, rém szörnyű.

 

&

 

Magába száll minden lélek

Jaj de rég volt az a kezdet

Jaj de soká az a végzet

 

De reméljük, hogy majd szép lesz.

 

&

 

A MAGYAR POLITIKAI ÚJSÁGÍRÁS EGYIK LEGNAGYOBB ALAKJA: ADY ENDRE

 

Ady Endre kora lejárt?

Más lett azóta a világ?

Fáról jöttünk – fára mászunk?

Jó göröngyös a mi utunk.

 

Egyszer majd a mennybe jutunk?

 

EGYEDÜL

 

Egyedül akarok jönni is, meg menni

Nem kell nekünk immár

Egymást sem cipelni

Mindenkinek lába, nem egy, hanem kettő

Mindenkinek arcán ott van néhány szeplő.

 

NÉLKÜLEM - NÉLKÜLED

 

Nélkülem – nélküled, menni fog majd ez is

A Duna vizét sem bénítja meg zsilip

Jönnek, mennek évek

Elmúlnak életek

Elviszünk magunkkal

Sok-sok szép éneket

 

Sok-sok szép emléket

 

HA VALAKI EMBERI HANGON SZÓL HOZZÁM

 

Ha valaki emberi hangon szól hozzám

Azt hinné az ember, a szív mindig muzsikál

De nem – néha az ekkor is fájdogál

Magányosan, csendben, egyre csak sírdogál. 

 

1.

 

Keserűsó, édes gyógyír

Megdolgozol minden cseppért

Egyik adja, másik kapja

Kinek lesz a nagyobb haszna?

2.

A sorsot az élet írja

Az ember, míg szusszal bírja

Hol nevetünk, hol meg sírunk

Néha meg egy verset írunk.

3.

Hol szeretlek, hol meg nem

Járjál mindig kedvemben

Járjak mindig kedvedben?

Járjak a te ingedben?

 

LÉTÜNK

Szeretem a verseimet

Mint újszülött gyermekemet

Nem azért, mert rímbe szedett

Elmondanám, de nincs kinek

 

Elmondanám, de nincs kinek

Elmondanám, de nincs minek

Verseknek már kora lejárt

Költőinkkel a sírba szállt

 

Költőinknek gyöngyszemei?

Nem lehet azt túlszárnyalni

Gyengébbeket minek írni?

Jobb a tiszta kútból inni.

 

A költemény lelki világ

Hit, reménység, égbe kiált.

A mai kor más lapra vált

A szemünk csak felhőket lát.

 

A kertjeink gaz és burján

Hit, reménység bámul bután

Csak merengünk nagy-nagy sután.

Mert jót vártunk végre, csupán.

 

MOST

 

 

Itt az idő, most, örökké

Olyan, mint a fűzfavessző

Hajlik erre, hajlik arra

Folyóvíznek vizét issza.

 

MOST ÉS RÉGEN

 

Titkos odúm van énnékem

Ez az én hűséges szekrényem

Hol volt, hol nem, valóságba

Mindig befogad karjába.

 

Velem együtt tanult járni

Mindig kész van velem hálni

Nem fogunk mi már elválni

Együtt jó a halált várni.

 

MINDENNAPOS KERESZTRE FESZÍTÉS

 

Mindennapi kenyerünk

Mindennapi keresztünk

Minden nap mi ezt eszünk.

Hiába is kesergünk.

 

Csillog-villog a fűszál

Napsugara táncot jár

Felszárítja könnyeid

Csillognak a szemeid.

 

1.

 

Keserűsó, édes gyógyír

Megdolgozol minden cseppért

Egyik adja, másik kapja

Kinek lesz a nagyobb haszna?

 

2.

 

A sorsot az élet írja

Az ember, míg szusszal bírja

Hol nevetünk, hol meg sírunk

Néha meg egy verset írunk.

 

3.

 

Hol szeretlek, hol meg nem

Járjál mindig kedvemben

Járjak mindig kedvedben?

Járjak a te ingedben?