Mária és a gyerekek

Kezdet és folytatás

Kapcsolat

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

BIZTATÓ

 

 

Panelháznak tizedike

Életemnek legszebbike

Edének is az volna

Ha nem volna angolja.

 

Tizedikről messze ellátsz

Csupa fű, fa itt a világ

Házak itt-ott megbújva

Hunyorognak a Napba.

 

Magyar fa, és magyar virág

De mivel van angol órád

És mivel van angol világ

Megtanulod az angolját.

 

1.

 

Érdekes a sors fintora

Mikor jön a vádak sora

Védekezni balga-suta

Elmúlt dolgok árnyalata

 

Megdöbbensz a szók hallatán

Fennakadsz a valótlanján

Mondják, ami nem is igaz

Keresed a forrásokat.

 

Mi ad okot balga szóra?

Mi érzelmek okozója?

Hogy nem a tény, az, világos

Az érzelem mégis - valóságos.

 

Az érzelem téves lehet

Ám de téged csak ez vezet

Valótlanság így lesz valós

Az én kedvem meg búsulós.

 

2.

 

Vannak dolgok, vannak napok

Mikor, nem mondod az igazadat

Nem magadtól, de kényszerből

Ilyen-olyan helyzetedből.

 

Vannak dolgok, vannak napok,

Tisztázatlan gondolatok

Tisztázásra semmi esély

Nem változtat sors bélyegén.

 

Vagy ha igen, csak rosszabbra

Szakadékot nagyobbítja

Jobban jársz, ha nyelsz csak egyet

Befelé hullajtasz könnyet.

 

Jó kapcsolat már csak látszat

Víg kedélyem már csak bánat

Bánat súlya rám telepszik

Lelkem soha meg nem nyugszik.

 

Léleknek, ha bánata van

Napról napra fájdalma van

Elűzi a vidámságot

Kizárja a boldogságot.

 

Mégsem lehet változtatni

Kénytelen vagy elfogadni

Ami nem megy ez életben

Nem fog menni által sem.

 

Nem igaz, hogy minden simul,

Nem igaz, hogy mindig virul!

Minek nincsen mély gyökere

Hadd vigye a vihar szele!

 

Erőltetve nem megy semmi

Egymást inkább jobb kerülni

Nem csak egyetlen életben

Legfőképpen öröklétben!

 

Öröklétnek sok háza van

Mindenkinek külön paplan

Mindkettőnknek meglesz fészke

Külön-külön fenn az égbe.

 

3.

 

Elfáradtam, nincs már kedvem

Ha mindig csak rosszat tettem

Mondják mások, el kell hinnem

Elvesztettem bennem hitem.

 

Azt hittem, hogy élő vagyok

Szívet, lelket, átadhatok

Be kell látnom tévedésem

Elfogadni múló lényem.

 

4.

 

Várom már a másvilágot

Hátha onnan többet látok

Nem egyedül, társaimmal

Világjáró bajainkkal.

 

Egymásba majd belelátunk

Hátha csökken majd a bajunk

Letisztázzuk önmagunkba’

Kinek térfelén a labda

 

Kinek mit hoz a nyugalma.

 

Ott, a tények, tények lesznek

A filmek majd leperegnek

Újra játsszuk a szerepet

Önmagunkat – nem egyebet.

 

Nem lesz fátyol, homályosság

Minden nyitott – világosság

A hamis ott majd meglátszik

Akár egyik, akár másik.

 

5.

 

Nem elég, a jóindulat

Egy emberen csak, nem múlhat

De ha ketten összerakják,

Máris megnyerték a játszmát.

 

6.

 

Esett eső, de már elállt

Esőcsepp is felszáradt már

Fehér már az ég-gomolyag

Csodálom az alakjukat.

 

Egyik kecses, másik becses

Keresem a legszebbiket.

Van vidám is, meg bohókás

Az összkép, hogy csupa mókás.

 

Napsugár is előbukkant

Huncutkodva odatoppant

Bearanyozza az eget

Meg hát az emberi életet.

 

7.

 

RELIKVIA

 

Egy életem, egy halálom

Mind a kettőt meghálálom

Szorgalmasan élek, halok,

Így szokták a jó diákok!

 

8.

 

Van lelkem, mert születtem

Születtem, mert van lelkem

Mi az ok és okozat

Jöhet itt a fokozat.

 

Lélek után jön a szellem

Bár ezt nem egészen értem

A szellem nem előbb volt?

Szellem nélkül a lélek holt.

 

Szellem, lélek, tyúk vagy tojás?

Ha bogozod, nem vagy hibás

Ha a titkot nem leled

A talányt csak élheted.

 

9.

 

Megy valami - világ, világ,

El sem hiszed – egyszer megáll!

Ami szolgált ezer évig

Ezer évig meg kettőig

Megbolondul, és tetőzik.

 

Meg-megtorpan, akadozik

Minden, minden, roskadozik

Szemed előtt vál’ semmivé

A totális enyészetté.

 

Nem új dolog, örök semmi

Mindig újra kell kezdeni

Új életet, új alappal

De mindig csak önmagaddal.

 

10.

 

Időtenger vizén úszunk

Merülünk, meg felbukkanunk

Elringat a kis csónakunk

Olykor néha kiborulunk.

 

Tajték habja ránk rakodik

Eső, napfény váltakozik

Egy-egy sziget állomásunk

Mikor örök álmot alva, alszunk.

 

11.

 

Nyelved köszörülöd máson?

Láttál te már varjút karón?

Én már voltam karón varjú

Legyen nekem tanulságul!

 

Bagoly mondja a verébnek?

Ez is már egy örök ének

Még mindig az önös érdek

Csak az a baj, téves éned.

 

Mert érdek csak önös lehet

Az enyém, nem lehet a tied

Érdek lehet mégis jó-rossz

Jól használni – okos dolog.

 

Ha elrontom a világom

Lehet nekem tudományom

Lehet nekem sok-sok vagyon

A lelkemet nyomom agyon.

 

A lélek csak szabadon száll

Sunyi élet, ha vele hál

Szörnyszülött lesz csemetéje

Rablánccal teli bölcsője

 

Hogy mi a rossz, tudod te azt

Világos az, mit nem szabad

Tudhatod, hogy hol a hatás

Ahol jön a megalkuvás

 

Egyszer volt egy én meg te

Nem is tudom mi végre?

Hol van az a nyár – szól halkan a zene

A szeretetnek már semmi jele.

 

A keserű poharat fenékig inni

Hogy ne kelljen végre tovább cipelni

Nem a pohár, hanem a lélek mélyéig

Hogy ne halljon panaszod a csillagos égig.

 

12.

 

Nem kérdem én már, miért van

Miért van, ami van

Azt sem kérdem, már, miért nincs

Miért nincs, ami nincs

 

Ez mindkettő a sorsnak tincs.

 

Mi az, ami nem engedi?

Mi az, ami megfékezi?

Téves érdek – elbírálás

Jobban illet engem a jó, mint mást?