Mária és a gyerekek

Kezdet és folytatás

Kapcsolat

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FOLYTONOSSÁG

 

1.

Sok minden volt,

Rég volt régen

Ugyan az a Nap az égen

Ugyan az a Nap, és a Hold

Hol élő vagy, hol meg megholt.

2.

Egyek vagyunk,

Mégis két fél.

Ha egyikőnk holt,

Másikónk él.

Egymásban a tüzet oltjuk

Úr – rabszolga,

Egy a sorsuk?

3.

Hol kél a Nap,

Hol lenyugszik.

A mi lelkünk

Meg nem nyugszik.

4.

Piros az ég,

Nagy szél készül.

Mi lesz a mi sorsunk, végül?

5.

Mindenkinek sok a gondja.

Látszat, valós?

Honnan tudja?

6.

Minek élünk – kérdezgetjük.

A nagy titkot meg nem fejtjük.

És ha mégis – elfelejtjük.

Gondolatink gondoláján

Ringatózunk víz hullámán.

Tenger vize meg-megcsillan

Megfognád – már tovaillan.

7.

Odvas farkas mit akarhat?

Ha jön a fagy, hová bújhat?

Falka alkot nagy családot,

Egyén dolga – hallgat rájok.

Okos állat – mondják róla

Pedig csak a törvényt bírja.

Ember legyen az a talpán,

Ki farkasnak szívesen áll.

8.

Ha én egyszer róka lennék

Kicsit elébb megpihennék

És lopni csak később mennék.

Kipihenném ember-lényem,

Kifényezném róka-prémem.

9.

Terhet cipelsz – ugyan kiét?

Tedd le, hogyha nem a tiéd.

Enyém bizony, kié volna?

Másnak erre semmi gondja.

Akkor mégis, miért viszed?

Hogyha nehéz, mit cipeled?

Letenném én, ha lehetne

Ha nem lennék benn-fürödve.

De ha van még pár életem

Korrigálom a lényegem

Egy lesz mottóm – őszinteség

Nem másokért

Csak magamért.

10.

Erdő, mező, rét berkében

Az őz, a nyúl tovarebben.

Egyik perc a másik után

Lepereg a rét fűszálán

11.

Azt hiszem, hogy azt hittem

Azt gondoltam, nincs hitem.

Mindenkit a hit éltet

Az egész világ hitből lett.

Miben hiszünk, miben nem?

Mi döntjük el, nem Isten.

12.

Elmegyek a világba.

Fura álom – de hova?

Nagy a világ – s benne vagy,

Hol keresed magadat?

A világnak sarka lett

Éppen négy, ha jól sejted.

Körbe járom sarkait

Beszippantom árnyait.

13.

Az élet csak úgy lepereg,

Mint az idő-homokszemek.

A homok elmossa lábnyomunk

Lelkünkbe mégis bevésődik utunk.

14.

Pereg az idő az óra homokszemein

Vagy a kakukk szüntet álmot éji szemedin

Aludni jó, és ébredni jó,

Ha benned belső csend honol.

15.

Este szépek a városok

Fényt árasztanak az utak, ablakok.

Élet van – érzed, s ellágyulsz,

A benti sötétségből rábámulsz.

16.

Jól át, meg átszövődtünk idegszálakkal

Hogy jobban bírjunk a bajokkal.

De az életet nem kibírni, élvezni kell

Átitatni belső melegünkkel.

17.

Enyém a szó! – Mondjuk sokan,

S bizony, bizony, igazunk van.

Szó-kincsünk a lelkünk kincse

Én-világunk belső tükre.

18.

Úgy tudom, ha jól tudom,

A világ egy szép napon

Kerek lesz és nem egyéb

Mert most elég sarkos még.

19.

A tücsök, és hangya mese

Nem lesz annak soha vége.

A tanulság ez is, az is.

Mulathatsz is, dolgozhatsz is.

20.

Állatmesék – legjobb mesék!

A nyúl, és a kicsi menyét

Kutyahűség, holló, róka,

Jobb így, mintha ember volna.

Mert az embert vérig sérted

A célodat el nem éred.

21.

A kicsi gyerek, gazdag lélek.

Van, ha felnő, meg szegény lesz.

Ki az oka, mi az oka?

A felnőttek butasága,

Vagy a természet járása?

A karmának igazsága,

Vagy az élet iskolája?

22.

Lelke rajta – mit jelent?

Nevettet, vagy könnyet rejt?

Ez a végén derül majd ki,

Ki is a Paprika Jancsi.

23.

Nem tudom, hogy mi a bajom

Akarom, vagy nem akarom.

Az élet egy labirintus,

Keringsz benne, ha elindulsz.

A kijutás nagy talány

Ám megoldja a halál

A lét innenső oldalán.

De folytatod máshol tán

24.

Sok kérdésnek megoldása

A 22-es csapdája

Mássalhangzók összessége

Az ABC töredéke

Magánhangzóban a talány

Fiú lesz-e, avagy leány

Szertefoszlik az a remény

Egyértelműn fúj az a szél

25.

Mindenkinek sorsa van

Kinek ilyen, kinek olyan

Nem lehet azt összevetni

Külön-külön kell megélni.

Nem lehet azt felcserélni

Nadrág helyett szoknyát vinni

Párta helyett kalapot

Mire nézed a Napot?

26.

Eső esik, süt a nap

Változik a gondolat

Ma így látod, holnap úgy

Hol sekély, hol mély a kút.

27.

Víz tükrében ne nézd magad

A víz mozog, tova-ragad

Megrettensz a torz képedre

Félelem száll a lelkedre

Folyóvíznél hunyd be szemed

A folyóvíz úgy is vezet.

Dallamos a csobogása

Az a lélek megnyugvása.

28.

Búgócsiga asztalon áll

Bejárta a világot már

Fülre teszed, hallgatod

Hogy mit mesél, nem tudod.

Nem tudhatod a szobában

Mi volt vele a világban

Az, az élmény, csak az övé

(Mégis)

Perceidet teszi széppé

29.

Meggyóntam a Jóistennél.

Jóistennél, ugyan miért?

Mért nem szaladtál a papért?

Nem Isten a pap, hanem ember

Gyónás-titkot nem mondok el.

De pap, ha mond, szavakkal mond,

Istent viszont nem láthatod.

Ám az Isten veled érez,

Ha te azzal egyetértesz.

Ha meg más utakon jártok

Nem lesztek ti jó barátok.

De a válasz nem marad el,

Mert beszélni arról is kell.

30.

Irgum-burgum, jön a medve

Morog ő, mert rossz a kedve.

Hova lett a kedved, maci?

Elvitte a Faramuci.

Faramuci, hát az meg ki?

Ki más, mint a többi maci.

Még jó, a vers maciról szól

Ember ilyet sose gondol.

31.

Sosem hittem, nincs Isten,

Mindig tudtam, van ilyen.

Azt nem tudtam, jó vagy rossz

Visz ő tőlem, inkább hoz?

Most már tudom, egyén dolga

Javít rajta, avagy rontja.

Kinek kardja, kinek pajzsa,

Kinek meg a szíve rajta.

32.

Szép a lélek, avagy csúnya?

Napsütés, vagy szél vihara?

Egyszer ilyen, egyszer olyan,

A lélek még kiforratlan.

Lesz majd egyszer, csendes, nyugodt?

Reméljük nem, mert az olyan,

Mintha mindig aludna,

Avagy ébren álmodna.

A léleknek természetes

Ha létben van, élvezetes

Hol borús, meg hol derűs

Néha éppen egykedvűs!

-

HÉTÉRT HATOT

33.

Játék az élet semmi más?

Vagy egy játékos tanulás?

József Attila tanácsa: Játsszál!

Hétért adjál hatot,

Mert azé az érdem, ki játszhatott.

34.

A jót-rosszat nem meglátni,

És főleg nem bírálni!

Mert előre nem tudhatod,

Mit hoz a jó, és mit a rossz.

A jót-rosszat nem megélni!

Érzelmeket kikerülni!

De akkor meg minek élni?

Koporsóba befeküdni?

Légy szemlélő – mondják mások

Ne cselekedj, csak várakozz.

Na de akkor mi az élet?

Más cselekszik, én henyélek?

De ki az a más, bennem, vajon?

Láttál te már varjút karón?

Csak károg, és károg folyton

De hogy abból mi a haszon?

Persze, ez a szó csak enyém

Sok ezer közt egy vélemény.

Ki másikban értelmet lát

Elmondja majd saját dalát.

Nem fújhatunk csak egy nótát

Mert a világ attól tarkább.

35.

Érdekes a tegnap-múltunk

Olyan sokszor mellényúltunk

Itt hibáztunk, ott hibáztunk

Hibáinkból bár tanultunk?

Érdekes vón visszamenni

A darabot ismételni

Mást hoznánk ki tán belőle?

E gondolat már csak dőre.

A jelen is megmutatja

Mit hagyunk ma, tegnap-múltra

A jövő is mának titka

Az alapot a jelen rakja.

36.

Szebb a páva, mint a pulyka

A nótát még most sem unja?

Hisz azt már a Világ tudja

Hol van ebben egy kis móka?

Kell még ide egy kis róka

Ki a biztost csak elrontja.

37.

Szép vagy babám, de nem elég

Úgy kéne, hogy jó is te légy.

Szép is, jó is – mi a mérce?

Az én hegyem magas bérce.

És én mit kapok cserébe?

Ha felmásztam, pottyanjak le?

38.

Macska-egér játékszabály

Ki ügyesebb, az, jobban jár.

Ennyit tudni éppen elég,

Hogyha mindig derült az ég.

Elég volna, egér, macska,

Ha az ember meg nem csalna.

Az embernél más a szabály

Csupa kérdés, csupa talány.

Van is netán ötleted már?

39.

Ha valami nem jó neked,

Változtasd meg, hogyha lehet

De ha nem, hát hunyd be szemed

Várj ki vele jobb időket.

40.

Ember légy, ha ember lettél

Felelj mindig önmagadért

Ha nem tudod, megtanulod,

Van rá időd, van rá korod.

Van rá időd, van rá tered,

Önmagadat meglelheted.

41.

Míg naiv vagy, gondolod,

Megváltod a világot.

Bölcs leszel, ha azt mondod,

Megváltod a világod.

42.

Nincs jó, meg rossz, mondja Veréb.

Igaz ez a Veréb-beszéd?

Míg a fán ül, igaz talán

De ha fa nincs, ő mit csinál?

Kiszáradt fa oltalmat ád?

Mindjárt átírja a dalát.

Megkeresi élő fáját.

S fújja tovább a nótáját.

43.

Nem élünk mi hiába

Éjjel megyünk a bálba

Levetjük az álmaszkunk

Úgy éljük a világunk.

Mire kakas kukorékol,

A vándor nép újra horkol

Visszabújunk ál-maszkunkba

Kezdődhet a napi munka.

44.

Kicsi vagyok, nagy leszek,

Megeszem a kenyeret

Bort iszok rá, ha már lehet

Nem sokat, csak keveset.

45.

Tudom már az egyszer egyet

Álmomban is ezt teszem

Fújom már az ÁBC-t is

Tanultam már eleget.

Mégsem lehet megpihenni,

Most jön még csak a java!

Ezt is fontos még kijárni

Ez az élet-iskola!

46.

Nem tudom, hogy mikor élek?

Ha dolgozok, vagy henyélek.

Ha dolgozok, mit sem látok.

Nem járom be a világot.

Ha a meló nem megy nékem.

Ki keresi a kenyerem?

Ki fizeti hegyem-völgyem?

Egész világ? Nem tehetem.

Jó volna, ha úgy volna,

Barangolnék dolgozva.

47.

Habozok, hogy mit tegyek?

Sírjak-e, vagy nevessek?

Azért van e nagy gondom

Megtorpantam az úton.

Le is út, meg fel is út

Melyiken van a kiút?

Zsákutca, meg körforgalom

Ismerős már e fogalom.

48.

Ki szép, ki jó, ki csúnya

Aki okos, azt mondjuk, hogy nem buta.

Szebb a páva, mint a pulyka, ez már kész

Páva, pulyka – kettőtöknél hol az ész?

Érdekes, az eredmény és meglepő,

Mert ebben is a páva lett a (meg)nyerő.

Pulyka csak a haragjával ér sikert

A páva meg kevélységgel ugyan ezt.

Kevély, durcás, kettő közül mi menőbb?

Mi az, ami önbizalmat ad előbb?

49.

Hogy van az a karma, kérem?

Velünk van az, én úgy vélem.

Csak titokban lopsz, csalsz, hazudsz?

Vállalod majd, jobb, ha tudod.

Ha nem ebben, más életben

Gengszter leszel, jó kegyetlen.

Dugdosod a szöget zsákba?

Elviszed majd a halálba

Új élettel, új tetteid

Szög a zsákból előbújik.

Nincs oly dolog Föld kerekén

Mely megbújik – életre kél.

Nem csoda ez, természetes,

Vállalnod kell természeted.

Egy prófécia szerint a világ vége felé (a szó igazi értelmében) csak jó, és rossz emberek lesznek, nem lesznek képmutatók.

Ilyen-olyan szedett banda?

Azt is a mi vágyunk hozta.

Jobban járni mindig, mint más?

Egyszer ebből lesz fejfájás!

Mért világnak becsülete,

Ha senkinek sem kenyere?

50.

Függöny fedi ablakunkat,

Külső-belső világunkat

A függöny egy választófal,

Ami egyszer leomlik majd?

A bibliában már megtörtént

Leomlott a fal Jézusért

Kétezer év elég idő

A mi időnk is immár eljő.

51.

A karmánál nagy fegyelem

A karmánál nincs kegyelem

A karmánál már adott kenyerem.

Olyan biztos vagy te ebben?

A karmánál nagy fegyelem,

A karmánál van kegyelem

Hogy ha bűnöd, szánod, bánod

A karmádat megfordítod

Adósságod elengedi,

Ha jellemed megengedi

Mert nem büntet a karma,

Jellemedet csiszolja.